A terhesség alatt adott védőoltásoknál körültekintően számba kell venni azokat a kockázatokat, amelyeket az oltás a magzat egészségére jelenthet. Egyes vakcinák kapcsán még meglehetősen kevés a tapasztalatunk ezen a téren, így fokozott óvatosság ajánlott. Alapszabály, hogy a terhesség első három hónapjában lehetőleg kerülni kell a védőoltásokat. Csak abban az esetben vállalkozzunk aktív immunizációra, ha megbizonyosodtunk arról, hogy fertőzött területre utazunk.
Kockázat nélkül a terhesség teljes ideje alatt a tetanusz és poliomyelitis elleni (inaktivált, azaz IPV) vakcinák adhatók.
A kolera, diftéria, sárgaláz, kullancs-encephalitis, hepatitis A, hepatitis B, japán B encephalitis, meningococcus meningitis, veszettség és tífusz (orális és parenterális) oltások csak gondos kockázatelemzés után és kizárólag a terhesség harmadik hónapja után adhatók. A kanyaró, mumpsz és rubeóla elleni oltások tilosak, mivel ezek élő oltóanyagok.
Gyermekek védőoltása
Az előírt oltási naptáron túl a járványveszélytől, továbbá az utazás módjától és időtartamától függően további oltásokra is szükség lehet. Az oltási naptár az alábbi betegségek elleni immunizációt írja elő: poliomyelitis, tetanusz, diftéria, kanyaró, mumpsz, rubeóla, hepatitis B és hepatitis A. Az utazással kapcsolatos védőoltások általában korhoz kötöttek – három hónapos életkor előtt egyáltalán nem adható oltás. A fontosabb védőoltásokra vonatkozó feltételek gyermekek esetében:
sárgaláz: legalább hat hónapos életkor
kolera (injekció): legalább hat hónapos életkor
kanyaró: legalább hat hónapos életkor
kullancs-encephalitis (aktív vakcina): legalább egyéves életkor
japán B encephalitis: legalább egyéves életkor
kolera (orális vakcina): legalább kétéves életkor
tífusz (injekció vagy orális vakcina): legalább kétéves életkor
